Ugrás a tartalomhoz

Magyar Nyugati Vasút

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Magyar Nyugati Vasút (MNyV) egykor közös magyar–osztrák vasúttársaság volt, melynek 90 évi időtartamra szóló engedélyét az 1869. évi V. törvénycikk tartalmazta. A magyar vonalak építésére mérföldenként 36 400 forintot biztosítottak, Stájerország 5%-ot biztosított 719 800 forint építési tőke után mérföldenként. A különböző vonalváltozások, továbbá a grazi pályaudvar költséges építése pénzügyi zavarokat idéztek elő, ehhez járult később a győri, székesfehérvári stb. közös pályaudvarok költsége is. Ezek fedezése végett Stájerország az építési tőkét mérföldenként 728 000 forintra emelte föl, továbbá 3 276 400 forintra újabb elsőbbségeket adtak el. Amikor a magyar kormány az 1875. évi XLI. törvénycikk és az 1876. évi XI. törvénycikk alapján meghatalmazást nyert a vasutak segélyezésére, a Magyar Nyugati Vasút 571 000 forintot kapott, melyhez az osztrák kormány azzal járult, hogy a stájerországi vonalak tiszta jövedelmét 332 000 forint erejéig biztosította. Ennek ellenére 1885-ben 373 510 forint függő adóssága volt a társaságnak és ennek fedezésére a szelvények értékét kellett csökkenteni 1 forint 25 krajcárral, sőt az újabb beruházások érdekében az 1874. évi kölcsönt megnövelték. Végül 1888. augusztus 19-én mindkét kormány lefoglalta a vasutat, majd 1889. január 1-jétől az 1889. évi XIV. törvénycikk értelmében a magyar állam vasúti hálózatához csatolták.

A társaság vonalai

[szerkesztés]
A Magyar Nyugati Vasút vonalai
Vonal Átadás dátuma Megjegyzés
GyőrKis-CzellSzombathely
Gyanafalva országhatár
Graz MNYV
Graz DV
* 1871. október 1.
* 1872. szeptember 1.
* 1873. május 1.
* 1873
Győrött nem az ÁVT felvételi épületétől kezdve
a mai BurgenlandStájerország határpontig

az összekötővágány külön volt nyilvántartva
Kis-Czell–Veszprém
Székesfehérvár
* 1872. augusztus 9.
* 1872. október 3.
szárnyvonal


Mozdonyok

[szerkesztés]

A táblázat a Magyar Nyugati Vasút mozdonyállományát mutatja az MNyV osztályjelölések sorrendjében, továbbá tartalmazza az államosítás utáni MÁV és kkStB jelölésüket is.

A Magyar Nyugati Vasút mozdonyai
Osztály MNyV-psz. Jelleg Darab-
szám
Gyártó Gyártási év MÁV-psz. kkStB-psz. Megjegyzés
II 1–14 1B–n2 8+6 Lf. v. Sigl 1870–1872 II. 850–859[1]
II. 1027–1036
238,027–036
19.04–07[2] A 9–14 pályaszámú mozdonyok korábban MKV II. osztály 15–17, 19–20 és 22, majd MÁV II. osztály 215–217, 219–220 és 222 pályaszámot viselték.
III 21–46 C–n2 26 Lf. v. Sigl 1871–1873 III. 860–876[3]
III. 2096–2112
335,096–112
46.26–28[4] 28, 38–39, 26, 36 és 22 psz. korábban eladva a MÁV-nak[5]
61–72 1B–n2t 12 Krauss, München 1884 XIII 877–888
XIII 5651–5662
1891 körül átépítve C–n2vt-re (MÁV XIIl[6])


Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ex. MNyV 1–3,7 és 9–14 pályaszámok
  2. ex. MNyV 4–6 és 8 pályaszámok
  3. ex. MNyV 21, 23–25, 27, 29–35, 37, 40–42, 46
  4. ex. MNyV 43–45
  5. III. osztály 215II–217II, 219II–220II és 222II, majd III. osztály 2061–2065 végül 335,061–065
  6. később MÁV XIIl 6651–6662 végül 384,001–012

Források

[szerkesztés]